Múládhára, avagy a Gyökércsakra

 

múla: ok forrás; gyökér

ádhára: támaszték, létfontosságú rész; hely; életfontosságú szerv

 

Fizikai elhelyezkedése, eleme 

 

A Múládhára a fizikai testen a farokcsont és a végbélnyílás tájékán található, mely lefelé, a talaj irányába mutat. Ezt támasztja alá a Srí Nárada-Panycsarátra, mely a Múládhárát a nemi szervek fölött pozícionálja. Ez egyben a Szusumná nádi (csatorna) alsó vége, innen ered ugyanakkor az Ida, a test baloldala felé indítva spirálszerű csavarodását, és a Pingala, mely ugyanilyen spirális irányban az Idával ellentétesen, jobbra indul el. Érdekességként említem meg, hogy Diemer szerint a Múládhára „a férfiak esetében a gerincoszlop tövénél helyezkedik el, amíg a nőknél a petefészkek között”. Általánosságban azonban elmondható, hogy a fellelt irodalmak egy helyre, a gát és végbél közötti területre helyezik a Múládhára központját mindkét nem esetében, azonban a testben függőleges irányú pozicionálásról csak kevés irodalom tesz említést. 

A csakrával összefüggésbe hozható ideggóc a plexus coccygealis, mely az S4-S5, C1 (sacralis, keresztcsonti, illetve coccygis, farokcsonti) csigolyák között lép ki, a lábakban továbbhaladó idegfonat neve Nervus ischiadicus.

 

A csakra működését uraló elem a föld.

 

A csakra ábrázolása: vörös, négyszirmú lótusz, sárga középpel, melynek közepén a föld elemet jelképező négyzet látható, benne a LAM mantramaggal.

 

Múládhára mentális és fizikai funkciói, betegségei 

 

Ez a csakra a mindennapi létfenntartással kapcsolatos tevékenységekért felelős, pl.:létfenntartás, mindennapok koordinálása, a napi feladatok könnyed, de felelősségteljes megoldása, munka, fizikai erő, vitalitás, biztonság, bizalom, életösztön, védekezés, túlélés, stb. A mai irodalmak a „földelés” fogalmát használják előszeretettel, ami annyira nem meglepő, hiszen a csakra jellemző elme a föld, de ez a megfogalmazás a jógahagyományban újszerű. A „földelés” fogalma alatt általában a stabilitás, a szilárdság megszerzését értik, a létjogosultságot a fizikai létben, a szükséges korlátok elfogadását. 

Ehhez a csakrához tartozó endokrin mirigy a mellékvesék, melyek stresszhelyzetben stabilizálják az emberi szervezetet. Hormonjai a kortizol (zsírok, fehérjék, cukrok és ásványi anyagok felhasználását szabja meg, stressz esetén többlet energiával látja el a szervezetet), adrenalin, noradrenalin (ezek fokozzák a szívműködést, emelik a vérnyomást, növeli a cukorlebontást, így stresszhelyzetben több vér jut az izmokba, a szívbe, a tüdőbe és az agyba, könnyebben tud a szervezet eleget tenni a kihívásoknak). Azonban ezeknek a hormonoknak az állandó túltermelése a szervezetet kifárasztja, hiszen nem ad lehetőséget a regenerálódásra, ezáltal cukorbetegség, alacsony vérnyomás, immunrendszeri megbetegedések, illetve izomgyengeség, kimerültség, szívbetegség, magas vérnyomás lehet a következmény.

Fizikai test szintjén a csakra az izom- és csontrendszer, fogak, a szaglószerv, a vér, vastagbél, végbél, sejtépítés funkcióiért felelős, így a nem kielégítő működés esetén fellépő betegségek ennek megfelelően a fogínygyulladás, gerincpanaszok, reuma, izomgörcsök (főleg lábszárban), emésztési rendellenességek (hasmenés, székrekedés, aranyér), vérnyomás eltérések (állandóan alacsony vagy magas).

A csakra nem megfelelő működése esetén jelentkező pszichés tünetek lehetnek elveszettség, talajnélküliség érzése, motiválatlanság, depresszió, utazástól való félelem, kisebbrendűség érzéséből fakadó maximalizmus, stb.

 

Múládhára harmonizálására szolgáló ászanák 

 

A Múládhára harmonizálására a következő álló ászanák azért hatékonyak, mert a Nervus ishiadicus (ülőideg, a keresztcsontból kilépő leghosszabb idegfonat) végigfut lábon egészen a talpakig, így az mechanikailag aktivizálhatja durva-fizikai szinten a Múládhára területét. 

Ezért az álló, egyensúlyozó gyakorlatok során a talpon található idegvégződések kerülnek stimulálásra. A teljes talpon állás során (Tálászana) a test teljes súlyát egyenletesen, mindkét lábon kell eloszlatni a stabilan, párhuzamosan elhelyezett lábfejeken, a talp négy pontján: nagylábujj és kislábujj alatti talppárna, külső-belső boka középpontja, a karok kis szögben a törzs mellett, nyújtva a talaj irányába néznek. Ha a testsúlyt főleg a sarkakra terheljük, akkor a medence már helytelenül áll, a has előreesik, a gerincben túlzott feszültség keletkezik, így a teljes törzs gyorsan fárad, a tudat eltompul. Különös figyelmet kell fordítani a medenceöv helyes pozícionálására, hiszen a megbillent medence a teljes testben instabilitást okoz. Lehunyt szemmel ez a gyakorlat különösen érezteti hatását, erőteljes belső stabilitást eredményez, rendszeres, tudatos gyakorlása biztosítja a „két lábon állás” érzését. A magas lábujjhegyen végzett egyensúlyi gyakorlatok (Tálászana, Tiryaka-tálászana, Ekapáda-tálászana) ezt az egyensúlyozó hatást még intenzívebben kiemelik, valamint tovább fokozzák a test egyensúlyi állapotának megőrzését oldalra hajló, illetve egy lábon oldalra hajló helyzetekben is. 

Ilyen álló gyakorlatsor lehet egy teljes ászana-sorba beépítve következő sorozat: 

 

Tádászana, Tálászana, Vriksászana, Utthita-ékapáda-pádángusthászana 

 

vagy 

 

Uttánászana, Tiryaka-tádászana, Garudászana. 

 

A kéztámaszos ászanák hatékonysága abban rejlik, hogy a gyakorlat során a tudatot a Múládhrára irányítva az ászanák könnyen felvehetők és megtarthatók. 

Ilyen sorozat következő ászanákból építhető fel: 

Bakászana, Kákászana, Brahmacaryászana. 

Ülő gyakorlatok során a Múládhára közvetlenül érintkezésbe kerül talajjal, ami az adott terület mélyebb tudatosítását teszi lehetővé. 

Gyakorlatsora lehet:

Upavista-kónászana, Bhadrászana, Hanumánászana. 

Az oldalt fekvő ászanák közül az Anantászana hatékony a Múládhára harmonizálására, csípőnyitó hatása miatt. 

Pihentetéshez a hasi Savászana alkalmas.

Forrás:

Erdélyiné Nagy Andrea 2012: Cakrák és  āsanák,  Āsanák élettani hatásai a cakrák működésére című szakdolgozata.