Szvádhiszthána, a szakrális avagy nemi csakra

 

szva: életerő

adhisthána: székhely, lakóhely

 

Fizikai elhelyezkedése, eleme 

 

A csakra a köldök alatt két-ötujjnyival, a nemi szervek tájékán található, de a szakirodalmak itt is nagyon változatos meghatározást adnak: nemi szervek és a köldök között félúton, öt centiméterrel a köldök alatt, nemi szerveknél, „Körülbelül. kétujjnyira a Múládhára fölött a gerincoszlopban, közvetlenül az ivarszervek tájékán”, a medencelapátok (anterior superior iliac spine) és az ülőcsontok között. A Srí Nárada-Panycsarátra, mint hiteles forrás, a köldöknél írja a Szvádhisthána helyét. Érdekesség, hogy Iyengar a gyökér- és a köldökcsakra között tesz említést a kámarúpa csakráról, ami szerinte is a nemiszervek helye, és Káma, a szenvedély és szerelem istene után kapta a nevét.

 

A csakra domináló durvafizikai eleme a víz. 

 

Funkcionálisan a csakra területéhez tartozó ideggóc a plexus vesicalis, innen kilépő idegköteg az Ilioinguinal Nerve.

 

A csakra működését uraló elem a föld. 

 

A csakra ábrázolása: narancsszínű hatszirmú lótusz, ezüstös középpel, ami a víz jegynek a szimbóluma. (Aminek a természete olyan, mint a gyémánt, úgy ragyog.) Benne a kör aljára simuló holdsarlóval és a ragyogó mantramaggal, ami a VAM szótag.

 

Szvádhisthána mentális és fizikai funkciói, betegségei

 

A hagyomány úgy tartja, hogy ez a csakra felelős pszichikai szinten a szexuális vágyakért, más örömigényekért (éhség, birtoklás), szociális kapcsolatokért, nyitottságért, párkapcsolat sikeréért (a saját és a társ szükségleteinek felismerése, annak elfogadása, féltékenység, önérvényesítés), alacsonyabb rendű érzelmekért (düh, harag, agresszió, félelem, szenvedély), szabályozza, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a lehetőségek és a vágyak között. 

A csakrához funkcionálisan tartozó endokrin mirigyek értelemszerűen a nemi mirigyek: petefészkek és a herék, mint páros szervek, ezáltal a progesztron és az ösztrogén, mint női és a tesztoszteron, mint férfi hormon a csakrához tartozó hormonok. 

Fizikai szinten e területhez tartoznak a nemi szervek, prosztata, húgyhólyag, húgyvezeték, vesék, vékonybél, és a folyadékok: vér, nyirok, emésztőnedvek, nőknél a menstruációs váladék, férfiaknál a sperma megfelelő termelődéséért felelős ez a csakra. A csakrához tartozó érzékszervi tapasztalat az ízlelés. 

Ezek alapján a következő fizikai szinten jelentkező betegségek, mint pl. a bélgörcsök, felfúvódás, gastritis (gyomornyálkahártya-gyulladás), hízás, hólyagproblémák, impotencia, méh és meddőségi problémák, petefészek és prosztata panaszok, a változókor ennek a Szvádhisthánának a nem kielégítő működéséhez köthetőek. 

Mentális problémák lehetnek az étvágytalanság (anorexia), étkezési zavarok (bulimia), kapcsolati problémák (családban, munkahelyen, párkapcsolatban), saját nemiség elutasítása, kreativitási nehézségek (problémamegoldás, ötlettelenség érzése).

 

Szvádhisthána harmonizálására szolgáló ászanák 

 

A Szvádhisthána csakrára leginkább ható gyakorlatokra általánosságban jellemző, hogy az alhasi (szeméremcsont és köldök közötti) területre gyakorolt nyomás, nyújtás által fejtik ki hatásukat. 

Ezt a nyomást általában előrehajlásokkal lehet kivitelezni, melyeket akár állva (pl.: Páda-hasztászana, Pádángusthászana), vagy ülve (pl.: Upavista-kónászana, Pascsimóttánászana) végre lehet hajtani. 

Álló előrehajlásból tovább növelhető az ászana hatékonysága az oldalirányú mozgásokkal (pl. Dólászana – ingapóz), vagy az egyik láb általi nyomással (pl. Ardha-baddha-padmóttánászana), mely nyomást ugyanígy ülve is létre lehet hozni, pl.: Ardha-padma-pascsimóttánászana, Ardha-padma-padmóttánászana. 

A másik módszer, ami a csakra-harmonizálásához vezethet, olyan gyakorlatok kivitelezése, melyek a keresztcsonti terület tudatosításával és aktivizálásával jönnek létre. Ez lehet olyan egyensúlyi gyakorlat, mely a medence talajjal párhuzamosan történő megtartással tudatosítja a Szvádhisthána területét (pl.: Virabhadrászana 3.), vagy a keresztcsonti részből történő nyújtózás által (pl. Ardha- és Paripúrna-návászana, Nirálamba-Pascsimóttánászana, Méru-dandászana). 

A harmadik hatékony gyakorlás az alhas nyújtásával jöhet létre, melyet térdelésben (Ustrászana), vagy hason fekve lehet hatékonyan kivitelezni. Ez utóbbi ászanák során tovább erősíti a tudatosítást az alhas talajjal való kontaktusa. 

Általánosságban elmondható (és ez szinte minden ászana esetén igaz), hogy az ászanák kivitelezése során nagyban javítja a testhelyzetet, ha a gyakorló az alhas tájékra koncentrálva finom aktivitásban tartja azt, megtartva a medenceövet a talajra majdnem merőleges helyzetben. Így már megakadályozható a gerinc lumbális (keresztcsonti) területén gyakran tapasztalható túlzott lordózis, mely nemcsak helytelen testtartást, de a kielégítő prána- és energiaáramlást is akadályozza. Ezáltal egyrészt már koncentrálja a tudatot ennek a csakrának a területére, másrészt statikailag is biztonságban érezheti magát az ászanák kivitelezése közben. 

 

Ezek alapján egy álló csakra-harmonizáló sor lehet a következő:

Pádángusthászana, Dólászana, Páda-hasztászana, Ardha-baddha-padmóttászana,

gyakorlás ülő része lehet:

Pascsimóttánászana, Dzsánu-sírsászana, Ardha-baddha-padma-pascsimóttánászana, Szupta-vadzsrászana,

hason fekvő harmonizálás lehet:

Bhudzsangászana, Tiryaka-Bhudzsangászana, Ardha-salabhászana.
 

A csakra-sor rövid pihentetésére a Sasánkászana a legmegfelelőbb, mert mindamellett, hogy lazító pozíció, egy térdelésben végrehajtott laza előrehajlásban az alhas nyomás alatt van.

Forrás:

Erdélyiné Nagy Andrea 2012: Cakrák és  āsanák,  Āsanák élettani hatásai a cakrák működésére című szakdolgozata.