Mi is az a jóga?

MI IS AZ A JÓGA?

JÓGA A XXI. SZÁZADBAN

Mostanában sokat hallani a jógáról. Jógastúdiók nyílnak Budapest után immár a vidéki nagyvárosokban is, a fitnesz központok többségének kínálatában pedig a jól megszokott aerobik-jellegű órák mellett már nem csak a jógában gyökerező irányzatok, mint a Pilates és az épp divatos „body art” találhatók meg, hanem egyre keresettebbek a „power jóga”, „gerinc jóga”, sőt a „hatha jóga” foglalkozások is.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiegészítik a korábban bevált és kielégítőnek tartott fitnesz edzésüket jógagyakorlással, vagy akár lecserélik azt csoportos vagy egyéni jógafoglalkozásra? Mi az, ami arra készteti a XXI. századi nyugati világ emberét, férfiakat és nőket, kismamákat és kisbabás édesanyákat, hogy ehhez a több ezer éves indiai módszerhez forduljanak? És vajon remélhetik-e, hogy gyakorlásuk meghozza a kívánt eredményt? Egyáltalán miben lehet segítségünkre a jóga?

NYOLC LÉPÉS A BOLDOGSÁGHOZ

A jóga célja végső soron az, hogy a gyakorló megszabaduljon az elméjét nyugtalanító gondolatoktól, boldog elégedettségét zavaró érzelmi hullámzásoktól, és megtapasztalja – majd egyre inkább kiterjessze, végül pedig lehetőleg állandósítsa – a tökéletes mentális csend és béke állapotát. Ebben az állapotban az ember szabad és boldog, mentes minden ítélkezéstől, testi és lelki fájdalomtól és szenvedéstől – a tiszta és zavartalan mennyei boldogság és elégedettség állapota ez.

Ehhez a célhoz a jóga rendszerében nyolc „lépcsőfok” vezet el. Az első kettő nem igazán a jógafoglalkozásokon, sokkal inkább a hétköznapi életben gyakorolható, ugyanis egyenként öt erkölcsi szabályt foglal magába. Ezek legtöbbje rövid magyarázat után könnyen megérthető, sőt, elhatározással és odafigyeléssel a hétköznapi életünkben megvalósítható jótanács, javaslat: Ne árts, Ne hazudj, Ne lopj, Ne paráználkodj, Ne légy kapzsi; Légy tiszta, őszinte, fegyelmezett, képezd magad, és légy odaadó egy magasabbrendű Lény irányában.

A következő négy „lépcsőfok”: a testhelyzetek, a légzőgyakorlatok, az érzékek visszavonása a külső tárgyaktól és végül az összpontosítás. Ezek gyakorlására jó esetben rendszeresen sort kerítünk a jógafoglalkozásokon.

MI TÖRTÉNIK EGY JÓGAFOGLALKOZÁSON?

Természetesen nem mindegy, hogy milyen test- és légzőgyakorlatokat végzünk, hogy ezek milyen sorrendben követik egymást, és az sem, hogy mindeközben a tudatunk milyen állapotban van. Sőt, jelentősége van annak is, hogy milyen napszakban, milyen testi-lelki állapotban és milyen céllal végezzük  a gyakorlást, hiszen egyrészt vannak kifejezetten energetizáló, serkentő hatású gyakorlatok, másrészt pedig gyakorolhatunk épp a lenyugvás, lecsendesedés jegyében is. Célunk mindig az egyensúlyi állapot elérése.

A jógaoktató feladata tehát nem más, mint hogy megteremtse a zavartalan gyakorlás feltételeit, és fokozatosan felépített gyakorlatsoraival, javaslataival, példamutatásával segítsen bennünket abban, hogy gyakorlásunk valóban elérje célját, és többet adjon egy fitnesz óránál. A foglalkozások ráhangolódással kezdődnek, majd ezt célirányosan összeállított gyakorlatsorok követik, ahol a légzőgyakorlatok és a testhelyzetek erősítik, kiegészítik egymást. A gyakorlást minden esetben relaxáció zárja, amelynek során kizárjuk a külvilágot, és rákoncentrálunk az egyes testrészekre, majd a légzésünkre, így teljesítve a hatodik „lépcsőfokot”.

AZOK AZ ÁLDÁSOS HATÁSOK

A jógában többek között az a csodálatos, hogy nem hit kérdése. Egyszerűen csak végezni kell a gyakorlatokat, és már néhány alkalom után érezhető eredményt fogunk elérni. Rendszeres gyakorlással pedig nem csak látványosan szépül a testünk és testtartásunk, hanem bizonyítottan megszabadulhatunk testi és lelki nyavalyáinktól, és sokkal jobban, kiegyensúlyozottabban érezzük magunkat. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány panasz, amire megoldást adhat a jóga: derékfájás, nyakproblémák, különböző gerinc- és ízületi bántalmak, vizesedés, székrekedés, puffadás, keringési panaszok, allergia, asztma, álmatlanság, nyugtalanság, depresszió, ingerlékenység, stb.

AZ UTOLSÓ KÉT LÉPÉS

Ha rendszeres gyakorlóvá válunk, akkor már csak egy utolsó lépés, a meditáció gyakorlása választ el bennünket a nyolcadik lépcsőfoktól, azaz a tökéletesség állapotától. Márpedig ha belegondolunk abba, hogy vannak olyan jógastúdiók, ahol akár az foglalkozásokba integrálva,  vagy esetleg külön program keretében meditálhatunk is, akkor talán végképp érthetővé válik a jóga népszerűsége.