Kullancs fertőzés (Lyme-kór)

Amióta 1976-ban az észak-amerikai Lyme városkájában felfedezték, a kullancsok által közvetített borrelia-fertőzés évről-évre egyre inkább terjed. Becslések szerint minden évben 30000 ember fertőződik a kórokozóval, a fel nem ismert, vagy lappangó kóresetek száma ennél jóval nagyobb. Egy 1894-ből származó múzeumi adatbankban két egérből nyert mintában sikerült kimutatni a kórokozó genetikai anyagát, ami arra enged következtetni, hogy ez a betegség már korábban is létezhetett. A borreliózis néhány tünetét már a múlt században feljegyezték, azonban a tünetek olyan sokfélék lehetnek, hogy ezek között az összefüggést évtizedekig nem sikerült felismerni.

A Lyme-borreliózist a szifilisz kórokozójával egy családba sorolható baktérium okozza, amelyeket csavart alakjuk miatt spirochétáknak is neveznek. A kórokozókat legyek, szúnyogok is terjeszthetik, de ez igen ritkán fordul elő. A kullancsok, és lárváik bélrendszerében élősködik a borrelia. A kullancs nem betegszik meg, csupán hordozza a kórokozót, amelyet kisebb, vadon élő állatok vérével vesz magához.

A baktériumok csak a kullancs váladékaival kerülnek az emberi szervezetbe. A kullancs-csípéstől számított első 24 órán belül éppen ezért nem történik meg a fertőzés. Ez azt jelenti, hogy ha a kullancsot időben észlelik és szakszerűen eltávolítják, a megcsípett ember nem fertőződik borreliával. A borrelia nem csak egyes, elszigetelt területeken terjedt el, mint pl. szintén a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás. A fertőző betegségek szakértői szerint az európai kullancsok 10 - 30 %a hordozza a borreliát. 

A kullancs csípését sokszor nem észlelik időben, de ha megtörtént a fertőzés, akkor néhány nap, legfeljebb néhány hét múlva megjelenik az első, jellegzetes tünet: a csípés helyén nagy, piros folt jelenik meg, amely kör alakban egyre nő, majd a közepe felől elhalványul, így gyűrű alakzat jön létre. A bőrtünetet láz, fejfájás, erős verejtékezés, izomfájdalom és a nyirokcsomók duzzanata kísérheti. Az eddig leírtak a borreliózis első stádiumát jelző tünetek és panaszok. E stádiumban a betegség magától gyógyulhat.

A betegség további lefolyását II. és III. stádiumra osztják. A stádiumok között nem ritkán panasz- és tünetmentes időszakok lehetnek, amelyek akár több hónapig eltarthatnak. A II. stádiumra jellemzőek az ideg- és izom-, valamint ízületi fájdalmak. Gyakoriak az ízületek, az ínszalagok és a szívizomzat, továbbá a szemek és a belső fül gyulladásai. Általában jellemző a levertség, a rohamokban jelentkező szédülés és az erős fejfájás, néhányan időszakonként mély depresszióba zuhannak, miközben erőteljesen megnő alvásigényük. Nem ritka a hangulatingadozással járó személyiségváltozás és az érzelmi labilitás sem. 

A III. stádium szimptómáit gyakran az orvos is összetéveszti a reumával, vagy a szklerlózis multiplex-szel. A neurológiai tünetek és az erős fájdalmak pedig nem ritkán porckorongsérv gyanúját keltik. Ha a II. stádiumban sikerül diagnosztizálni a borreliózist, megfelelő kezeléssel megelőzhető a szervezet tartós károsodása. A III. stádium során már tartósan károsodnak az ízületek, felléphetnek szívritmus-zavarok és idegkárosodások. Jellemző e stádiumra a pergamenszerű, vékony bőr. A stádiumok közötti átmenet nem különül el élesen. Amennyiben a páciens panaszai és tünetei nem kifejezetten jellemzőek e kórképre, még messze nem jelenti azt, hogy a borreliózis diagnózisa kizárható, nem ritka, hogy egyes embereknél teljesen más formában zajlik a betegség, vagy csak egy-egy jellegzetes tünet láp fel.

A borrelia bújócskát játszik velünk
Sajnos nem csupán a tünetek sokfélesége nehezíti meg a diagnózis felállítását. A kórokozókat általában a vérből kimutatható antitestek segítségével sikerül leleplezni. Igen ám, de a fertőzöttek mintegy 30 százalékánál a teszt eredménye negatív, ami azt jelenti, hogy nem sikerül náluk kimutatni az antitesteket. Ennek oka, hogy a borreliák kiválóan képesek elrejtőzni a mélyebb szövetekbe, és viszonylag ritkán bukkannak fel a testnedvekben. Így az agyvízből vett minta is negatív lehet, noha a fertőzés fennáll. Az immunrendszer azért is képes oly nehezen felismerni a kórokozót, mert az a sejtmembránján lévő proteineket gyakran változtatja.

Az elmúlt esztendőben azonban bostoni kutatóknak végre sikerült egy olyan proteint azonosítani, amely e baktériumtörzsnél soha nem változik, és erős immunreakciót képes kiváltani. Az ilyenkor képződött antitesteket a betegség minden stádiumában ki lehet mutatni a 'C6-Lyme-peptid-ELISA' teszt segítségével.

Ha pedig végre sikerül kimutatni, akkor mit tehetünk a gyógyulás érdekében? Általában a borreliózist széles hatásspektrumú antibiotikumokkal kezelik. Korai stádiumban három hetes antibiotikum kezelés a legtöbb páciensnél hatásosnak bizonyult.

Szelíd alternatívák
Felmerülhet a kérdés, vajon feltétlenül szükséges-e a borreliózist minden esetben antibiotikumokkal kezelni, vagy léteznek-e szelídebb alternatívák.
A természetes gyógymódok képviselői szerint a kórokozó csak abban az esetben képes szaporodni, ha legyengült szervezetet fertőz meg. Testünket sok tényező, pl. stressz, nehézfémek, környezeti mérgek és ártalmak, kialvatlanság és egészségtelen életmód gyengítheti. Éppen ezért az alternatív gyógyászat minden ilyen esetben az immunrendszer erősítését tartja elsődleges fontosságúnak, hogy a szervezet képes legyen önerőből leküzdeni a betolakodókat. 
A homeopátiás gyógyszer-arzenálban szerepel a borrélia-nozóda D200-as dilúcióban. E készítmény a borrélia által termelt toxint tartalmazza rendkívüli hígításban, amivel kiválóan stimulálhatók a szervezet öngyógyító, védelmi mechanizmusai.

Amit a kullancsról tudni kell

• A kullancs a pókfélék családjába tartozik, 800 különféle faja ismert. Közéjük tartozik a borrelia hordozója.
• A kullancs lárvaként kezdi életét, és már ebben a stádiumban is a fertőzött állat - általában egerek, madarak, sündisznók - vérével táplálkozik. A lárva később bebábozódik, majd elnyeri végleges formáját.
• A kullancs 2-5 évig is kibírja táplálék nélkül! Széles körben elterjedt tévhit, hogy a fákon meglapulva az alattuk elhaladó állatra vagy emberre pottyanva szerzik meg áldozatukat. A kullancs kb. 1,5 m magasra képes felmászni, de általában közvetlen érintéskor mászik a gazdaszervezetre.
• A kullancs-szezon márciustól októberig tart, a vérszívók télen nem aktívak.

A megelőzés a legjobb védelem

• Ha a szabadban kirándul, viseljen hosszú nadrágot és zárt lábbelit, esetlen húzzon kívülről a nadrágszárra egy hosszabb zoknit.
• A világos ruházaton könnyebb észrevenni az aprócska kullancsokat.
• Kerülje az aljnövényzetet, a magas füvet és a bokrokat. Ezeket a helyeket különösen kedvelik a kullancsok.
• Kirándulás közben, de legkésőbb hazaérve alaposan vizsgálja át bőrét. A kullancs szereti a meleg testrészeket és a meleg bőrt.
• Ha háziállatot is vittünk magunkkal a kirándulásra, őket is alaposan át kell vizsgálni.
• Soha ne érintsünk meg vadon élő állatokat, pl. sünöket - mert ezek gyakran kullancshordozók.
• A fedetlen bőrfelületet dörzsöljük be levendula, citromfű, eukaliptusz, cédrus és más, erős illatú illóolajak keverékével. A fokhagymapor rendszeres fogyasztása is védő hatású.

Elsősegély kullancscsípés esetén

• Csipesszel fogjuk meg a kullancsot közvetlenül a bőr felett, és húzzuk ki óvatosan. A kullancsra nem szabad olajat, vagy más folyadékot cseppenteni, mert ekkor a rovar gyomor- és béltartalmát a bőr alá fecskendezi. Ha kézzel kíséreljük meg a kullancsot eltávolítani, ujjainkkal könnyen vihetünk be kórokozókat a bőr alá.
• A csípés helyét alaposan fertőtlenítsük, és egy ideig figyeljük. Ha a szúrás helyén gyulladást, vagy vörös elszíneződést tapasztalnánk, azonnal forduljunk orvoshoz.
  Kullancscsípés esetén megelőzésként szedjünk naponta 3x1 borrelia D200 nozódát (homeopátiás készítmény).

TermészetGyógyász Magazin 2001.08.28.